Fűtés, költségosztók, elszámolás
Lakásszövetkezetünk 10 épületéből (a Kézműves utca 20 kivételével) 9 épületben megvalósult az ÖKO-Program keretein belül a lakások, helységek hőmérsékletének egyedi szabályozhatósága (termosztatikus radiárokszelepekkel), és a lakásonkénti fűtési energia felhasználás elszámolása (költségosztók segítségével).
Itt szeretnénk a témával kapcsolatban többször előkerülő kérdésekre választ adni, illetve a fontosabb tudnivalókat összefoglalni. Bővebb tájékoztatás a FŐTÁV (www.fotav.hu) , illetve a Cardware Kft. (http://www.cardware.hu) honlapján található.
Mi van a FŐTÁV számláján, mire kell fizetnünk?
A FŐTÁV számlája három összegből tevődik össze: az alapdíjból, valamint a fűtés és melegvíz felmelegítési szolgáltatás hődíjából.
Hogyan határozzák meg az általam fizetendő fűtési hődíjat?
A fűtési hődíj az épület hőfogyasztása (a hőközpontban mért hőmennyiség), a díjfelosztási arány (számlán szorzótényező, amely meghatározza, hogy az összes hőfogyasztásnak hány százaléka esik az adott lakásra), és az egységár, valamint az áfa alapján kerül meghatározásra.
A díjfelosztási arányokat a radiátorokra szerelt fűtési költségosztók adatának kiértékelése alapján a lakásszövetkezettel szerződésben álló ista Magyarország bocsájtja a szövetkezet rendelkezésére, mely adatok kerülnek továbbításra a FŐTÁV felé. A díjfelosztási arány számítása 30%-ban a lakás légköbmétere, míg 70%-ban a radiátorokra szerelt fűtési költségosztók adatának kiértékelése alapján történik.
Mi alapján kell fizetnem a melegvíz felmelegítési szolgáltatás hődíját?
A lakásszövetkezet minden negyedévben bekéri valamennyi lakótól a melegvíz óra (mellékvízmérő) állását, mely alapján negyedévente kerülnek meghatározásra (ill. a FŐTÁV felé leadásra) a melegvíz felmelegítési szolgáltatásra vonatkozó szorzószámok. E szorzószámok segítségével kerül a teljes épület melegvíz felmelegítési hődíja elosztásra a lakók között.
Kérünk minden lakót, hogy amennyiben az adott negyedévben a lakásban nem volt melegvíz felhasználás, akkor is adja le a mellékvízmérő által mutatott adatokat a helyes elszámolás, ill. a későbbi számlázási problémák megelőzése érdekében.
Mire jó a termosztatikus radiátorszelep, hogyan kell használni?
A radiátorra felszerelt termosztatikus radiátorszelep segítségével lehetőség van minden egyes helyiségben a belső hőmérséklet beállítására és a rövidebb-hosszabb ideig használaton kívüli helyiség hőmérsékletének csökkentésére.
A termosztátfej a helyiség állandó hőmérsékletének tartásánál figyelembe veszi a belső vagy külső energiaforrások miatt a helyiséget érő hőnyereséget. Például: ha a napsugárzás hatására emelkedik a helyiség hőmérséklete, akkor ezt érzékelve a radiátorszelepen lévő termofej csökkenti, vagy elzárja a fűtőtesten átáramló vízmennyiséget, ezzel egy időben természetesen csökken a radiátor felületi hőmérséklete, mely esetenként hideggé, azaz az emberi test hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletűvé, de maximum szobahőmérsékletűvé is válhat. Amennyiben a radiátor hideg, az azt jelenti, hogy a helyiség hőmérséklete már elérte a termofejen beállított értéket, a termosztatikus szelep lezárta a radiátoron átáramló fűtővíz útját, a radiátoron nincs, vagy csak minimális hőleadás történik. Csökkenő helyiséghőmérsékletnél fordított folyamat játszódik le, azaz kinyit a szelep, a radiátor pedig felmelegszik, azaz a radiátor hőt ad le a környezetének.
Mindezek alapján ha a radiátor hideg, az nem jelenti azt, hogy nincs a lakásban fűtés.
A fokozott légzárású, hőszigetelt műanyag nyílászárók mellett fontos a lakások megfelelő szellőztetése is, ezzel elkerülhető a magas páratartalom miatti páralecsapódás, vagy az esetleges penészesedés. A szellőztetés legyen rövid ideig tartó és intenzív, azaz a nyílászárók teljes nyitásával, kereszthuzattal, maximum 5 perces időtartamban történjen. Szellőztetésnél javasolt a radiátor szelepfejet elzárni, majd a szellőztetés befejezése után az eredeti, a jó közérzetet biztosító állásba visszahelyezni. A radiátor a kért léghőmérséklet eléréséig ebben az esetben teljes kapacitással fog működni, majd a beállított hőmérséklet elérése után lekapcsol.
A fűtési idény befejezése után a termosztatikus fejeket legmagasabb állásra (5) kell állítani és a fűtési idény megkezdéséig ebben a helyzetben kell hagyni.
Ha a vezetékekből és a fűtőtestből csobogás és bugyborékoló, csörgő zaj hallatszik, akkor levegő van a rendszerben. Nyissa ki teljesen a radiátor szelepet (5) állásba annak érdekében, hogy a levegő távozhasson a radiátorból és a fűtési rendszerből a központi légtelenítőn keresztül.
Mit kell tudni a költségosztóról?
A fűtési költségmegosztók feladata a lakóközösségen belül a fogyasztás, azaz a hőfelhasználás arányos díjfizetési lehetőségének biztosítása.
A lakásszövetkezet területén a Cardware Kft. által gyártott távleolvasható digitális költségosztók kerültek felszerelésre. A digitális jeladóval felszerelt költségosztók nagy előnye, a pontosság mellett, hogy leolvasása távolról a lakók zavarása és a nehézkes időpont-egyeztetések nélkül.
Ezek a készülékek két hőérzékelővel rendelkeznek. Az egyik érzékelő a fűtőtest felületi, a másik a radiátor közvetlen környezetében lévő levegő hőmérsékletét méri. Ebből következik, hogy akkor lép működésbe a készülék (regisztrál fogyasztást), ha a radiátor hőmérséklete magasabb a szoba levegőjének hőmérsékleténél.
A műszer által regisztrált és leolvasott értékekből, valamint a radiátorra jellemző teljesítmény adatból határozza meg a Cardware Kft. a leadott hőmennyiségre vonatkozó arányszámot. A radiátorok teljesítményének és a hozzá tartozó műszer azonosítójának rögzítése a költségosztó készülékek felszerelésekor történik.
Radiátorcsere esetén át kell szereltetni a költségosztót az új fűtőtestre, melyet csak és kizárólag a Cardware Kft. szakembere végezhet. Fontos, hogy az átszereléskor az új radiátor teljesítményét is rögzíttetni kell.
Mint a nevében is benne van, a költségosztó nem egy fizikai mértékegységet mérő műszer, így azok nem is hitelesített, hitelesíthető eszközök, csak alkalmazási engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek. A költségosztó készülék egységeket regisztrál, kiértékelésekor összeadják a lakásban található összes költségosztón leolvasott értéket, melyeket a radiátorokra jellemző adatokkal korrigáltak, így meghatározható, hogy az adott lakásban az adott időszakban hány egység volt a fogyasztás. Ezek után az adott épület fogyasztási egységét összegzik, így megállapítható, hogy hány egység fogyott az egész épületben az adott időszakban. Ebből számolják ki arányosítással (% számítás) az egyes lakásokra jutó díjszétosztási arányt, korrigálva az egyes helyiségekre adható korrekciós tényezőkkel és a fűtött légköbméterrel 30%-os mértékben. Mindezek alapján mutatható ki, hogy az adott lakás hőfogyasztása hány százaléka az egész ház hőfogyasztásának. A leírtakból következik, hogy az adott időszakban egy egység csak utólag, a fenti módszerrel forintosítható.